Útleírások -> Európa->Magyarország->Budapest

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos tudnivalók

2009.07.28.

Fekvése


A Duna két partján, az Alföld és a dombvidékek találkozásánál fekszik. A város nyugati részén a Budai-hegység helyezkedik el, melynek legmagasabb pontja a János-hegy (529 m), míg a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik.
Buda alapvetően lakó- és pihenőövezet, míg Pest kereskedelmi, ipari és igazgatási központ, szórakoztató létesítményekkel.



Területe

525,16  km²



Lakosság száma

1 702 297 fő (2008)



Táj


A Budai-hegység túlnyomórészt mészkőből és dolomitból áll, karsztvízben és barlangokban gazdag.  Budapest alatt több mint 200 barlang húzódik, ezek közül mindössze négy látogatható (a Pálvölgyi-cseppkőbarlang, a Szemlőhegyi barlang, a Várbarlang és a Budavári Labirintus). A karsztvizek források formájában törnek a felszínre szinte az egész partvonalon. Ezek a hévizek adják annak a világhírű fürdőkultúrának az alapját, amely már a rómaiak idejében elkezdődött és a török uralom ideje alatt fejlődött ki.




Építészet, művészet


A város legrégibb építészeti öröksége közel 2000 éves. Óbuda területén az 1. század második felében jött létre Aquincum római katonai tábora, katonavárosa és polgári települése, amely az 5. századig maradt fent.
Buda és Pest várossá fejlődése a 12-13. századra tehető.  Ekkor Buda központja Óbuda volt.
Mátyás király Európa legfényesebb udvarát építette fel és udvara a humanista kultúra otthona lett a 15. században.
A 18. századi újjáépítés során a török épületek többnyire eltűntek, a romokat, az épületmaradványokat beépítették, és egységes, barokk városkép alakult ki. A 19. században a klasszicista stílus vált uralkodóvá. Később a neoreneszánsz építészeti irányzat a hetvenes években kezdődő budapesti építési konjunktúrában szinte egyeduralkodóvá vált.
A mai városkép a 19. század harmadik harmadában, a 20. század elején alakult ki. Budapest meghatározó építészeti stílusjegyei a klasszicista, román, gótikus és szecessziós irányultságú 19. századi mesterek munkáit dicsérik. Kiemelkedő építészeti stílus Budapesten a szecesszió. A külföldről begyűrűző stílusnak volt egy európai értelemben is kiemelkedő magyar mestere, Lechner Ödön (1845-1914). A modern funkcionalizmus elveit öltöztette sajátos, dekoratív formavilágába, keleti, főleg indiai motívumok felhasználásával. Tanítványai egyszer megkérdezték, hogy egyik épületének (A Postatakaréknak) a tetejét miért tervezte olyan díszesre, amikor az utcáról nem is látni. Híres válasza ez volt: „A madarak látják…”






Mítoszok, legendák


Városi legendák                     http://www.urbanlegends.hu/category/budapest/



Szimbólum


A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát, a Dunát jelképező ezüstszínű, hullámos szalag választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, aranyszínű vár, míg az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, aranyszínű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot bal oldalról egy arany oroszlán, a jobb oldaláról pedig egy ugyanolyan színű griffmadár tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.



Hely nevének eredete


Pestet és Budát a reformkortól kezdődően emlegették együtt, közös néven. Akkor még a Pest-Buda forma volt a gyakoribb, 1873-től, a város egyesítése óta használatos a Budapest név.

A Buda név a korai Árpád korban az ókori Aquincum helyén épült települést illette. Később Óbudának nevezik, azután hogy a budai Vár megépült, amit pedig Újbudaként emlegettek. A középkori krónikák szerint a Buda nevet Attila hun uralkodó testvéréről kapta. Ebből valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. Egy másik, nem igazolható feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (’víz’) szó lehet, ahogyan az ókori latin Aquincum név végső forrása is valamely vízzel összefüggő jelentésű kelta szó lehetett.

Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, jelentése a Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken „barlangot”, „sziklaüreget” jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek. Így lett a hévizes barlangot („forró kemencét”) rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes „túlpartra vándorlása” legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető.



Rövid történelem


Budapest múltja az ókorra nyúlik vissza. A Gellért-hegy, Tabán, Víziváros területein kelta nyomokat tártak fel, Óbudán pedig az ókori Aquincum maradványai láthatók. A honfoglaló magyarok 900 környékén értek ide. Településüket a tatárjárás elpusztította.
A 12-13. században indult el a várossá fejlődés, Buda központja ekkor Óbuda volt. IV. Béla építette fel az első királyi várat a Várhegyen, ami körül a középkori Buda polgári városa kialakult.
A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna bal partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött.
A 150 éves uralmuk alatt a törökök Budán rendezték be központjukat. A Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a várost a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.
A városi élet csak a 18. század során kezdett ismét kibontakozni, de igazi lendületet a 19. században, az ország nagyarányú iparosodásával vett. 1873-ban az addig önálló három várost, Pestet, Budát és Óbudát Budapest néven egyesítették.
A mai Budapest a 19. század utolsó harmadában és a 20. században lett világvárossá. Történetében új fejezet kezdődött 1950. január 1-jén, amikor 23 környező települést hozzácsatoltak, amivel a főváros területe két és félszeresére, népessége másfélszeresére nőtt. Jelenleg Budapestet 23 kerületi önkormányzat és az egész városra kiterjedő jogkörrel rendelkező Fővárosi Önkormányzat igazgatja.

2009. ápr. P.E.

Hasznos linkek