Útleírások -> Európa->Magyarország->Miskolc

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos tudnivalók

2009.06.02.


BelvárosMiskolc Magyarország harmadik legnagyobb városa,
az észak " Magyarországi régió-.Borsod-Abaúj-Zemplén megye szellemi és gazdasági központja.
A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti: egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja. Környezetében Lillafüred, Miskolctapolca és Diósgyőr számos látnivalót kínál. A történelmi műemlékekben gazdag város zenei fesztiváljai nemzetközi hírűek.

Fekvése: Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye közepén, a Bükk hegység lábánál fekszik, a Bükki Nemzeti Park szomszédságában

Távolsága közeli nagyvárosoktól:  Eger 55km, Nyíregyháza 80km, Debrecen 86km, Kassa 80km, Budapest 182km

Területe: 236,68 km², ebből 58,02 km² a belterület és 178,66 km² a külterület

Lakosság száma: 175 000

Táj

Miskolc az Északi középhegység legfontosabb helyén, az un. Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is. A város körül körcikkszerűen találkoznak egymással: a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye.A Bükk ókori-középkori mészkő, dolomit, agyagpala tömegei adják a terület nyugati résznek szilárd gerincét.

IdőjárásSzökőkút

Átlagos évi középhőmérséklet : 9,7 C  Átlagos évi csapadékmennyiség : 576 mm  Átlagos évi meleg (25 C-ot elérő) napok száma : 77 nap  Átlagos évi hideg (0 C alatti) napok száma : 105 nap  Átlagos évi zord (-10 C alatti) napok száma : 17 nap

Miskolc város napja:  május 11

Építészet, művészet
      
A védetté nyilvánított történelmi belváros

Miskolc belvárosának XXI. századi arculatát kialakítandó a várostervezők fejlesztési tervet készítettek, amelyet Miskolc Város Közgyűlése úgy terjesztett fel a Kulturális Örökség Hivatalához, hogy abban kérte az utcákkal is megjelölt belvárosi terület védetté nyilvánítását. 2004. novemberében a védetté nyilvánítási eljárás elkezdődött. A védettséget a belváros központi része a kelet-nyugat irányú Széchenyi utca, a Bajcsy-Zsilinszky utcától a Szent István térig terjeszti ki, észak-déli irányban pedig a Deszka-temetőtől az úgynevezett "Avas fasor"-ig (Csabai kapu végéig). A védettség kiterjed az Avas teljes területére. Miskolc műemlék épületei, építészeti kultúránk egyházi és középületei kizárólag ezen a területen belül találhatók. A kiemelt objektumok elhelyezkedésének meghatározó szerepe van Miskolc főutcáján.

A mai Magyarország első kőszínháza és a vidék egyetlen színészmúzeuma

Épített örökségünk közül kiemelkedik a színház, amelyet 1823-ban adtak át és 1996-ban befejezett rekonstrukciója lehetőséget adott arra, hogy a XIX. századi hangulatot megtartva az épületegyüttesen belül létre lehessen hozni a különleges hagyatékokat és építészeti emlékeket felsorakoztató Színház- és Színészettörténeti Múzeumot.

Múzeumok

Herman Ottó Múzeum ( hermuz.hu) -" régészeti (őskor, honfoglalás), történeti- ipartörténeti, képzőművészeti , néprajzi (matyó,palóc) irodalomtörténeti és numizmatikai gyűjtemények tekinthetőek meg.
Magyar Ortodox Egyháztörténeti Múzeum -" görögkeleti  templom melett található

Műemlék
Műemlékek


Miskolci Nemzeti Színház: Széchényi utcán található,  Miskolc egyik legjelentősebb intézménye
Gótikus Templom-  a belváros legrégebbi épülete. Hangversenyek helyszinéül is szolgál
Deszkatemplom- a református templom falából épült, erdélyi stílusban, csak bejelentkezéssel látogatható.
Avasi Református templom és műemlék temető



Fesztiválok/ Rendezvények


Díszelgő Alegységek és Katonazenekarok Nemzetközi Fesztiválja
Bartók + NemzetköziOpera Fesztivál
Miskolci Tél Kocsonya Fesztivál





Mítoszok, legendák

Miskolc kereskedelmének legfontosabb árucikke a bor volt. A kereskedőutak innen indultak és Európa minden részéből nemcsak anyagi, hanem szellemi kultúrát is közvetítettek, gazdagítva ezzel a város kézműiparát. Méltán érdemelhette ki Miskolc a "Felvidék kapuja" minősítést. A várost övező dombokon másfélezer pince hirdette a gazdag borkultúrát, oly módon, amit a szólás is megörökített: "nem is miskolci az, akinek legalább egy borházzal ellátott pincéje nincs".

Miskolc Címere

Miskolc város első pecsétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképe liliomos koronával ékesített királyi fő. 1433-ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sárga viaszban, körirata Sigillum Civitas Miskolcz, ezen már szakállas a koronás fő, feltehetően Luxemburgi Zsigmond. A fej mellett balról hold, jobbról hatágú csillag. Egy időszakban a koronás fő helyett egy szétvetett lábú alak volt a pecsétnyomat, majd Szent István király teljes alakja, kezeiben jogarral és országalmával. Ezt a pecsétet 1687-ig használták, ezután jelenik meg a király alakja helyett egy hajdú egyik kezében szőlőfürttel, másikban búzaszállal. 1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot, a címert az eddigi pecsétképek összevonásával alkották meg.[

                                                                                                                     
                                                                                                    Miskolc  nevének eredete
    Belváros2

A Miskolc név az Árpádok korában nemzetség-, személy-, és helynévül szolgált. Miskolc nemzetség a honfoglaló Borsokból a XII. században kiszakadt, önálló nemre emelkedett ága volt. Eredetileg Miskócnak ejtették. Az „l” betű a XIV. századba került bele. Az árpád-kori Miskolc alatt a nemzetség telepekre osztott szálláshelyére kell gondolnunk, melynek központja a névadó Miskolc volt. A szállásföldön épült a nemzetség tapolcai monostora, amelyet a miskolci régészek ebben az évben a Barlangfürdő bővítésekor tártak fel. Valószínűleg a Miskolcok ide temetkezetek.

Rövid történelem 
   
Miskolc környéke Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt. 1365-ben Nagy Lajos király birtokába került és ettől kezdve fejlődésnek indult a település,  Zsigmond király pedig  1405-ben városi rangra emelte.