Útleírások -> Európa->Spanyolország->Madrid

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos tudnivalók

2009.09.18.

Madrid 650 méterrel a tengerszint felett Európa legmagasabban fekvő fővárosának számít. Hegyvidéki metropoliszként ismeretes, holott akár sivatagi város is lehetne. Épp annyira tekinthető oázisnak, mint magaslati településnek. Minden más európai fővárosnál több fával és zöldövezettel rendelkezik. A város tele van szökőkutakkal, lépten-nyomon belebotlani, üdítőleg hat az emberre - ha csak látványában is - a forró, nyári madridi napokon.
A festészet metropoliszaként is emlegethetnénk, hiszen itt található a világ egyik legrégibb és leghíresebb képtára a Prado, és a két másik legnagyobb múzeum, a Reina Sofia és aThyssen-Bornemisza.


Fekvése


Az Ibériai-félsziget közepén, Új-Kasztília síkságán, a Mezeta fennsíkján, a Manzanares folyó partján, Spanyolország mértani középpontjától néhány km-re található. Tengerszint feletti magassága: 650 m.

Lakosság száma


Az Európai Unió harmadik legnépesebb városa (Párizs és London után), kb. 5 millió fős lakosságával.

Időeltolódás


Nincsen szükség óraátállításra, de a nap később kel és később is fekszik Magyarországhoz képest.

A madridiak órája sokkal későbbre jár, mint másoké. Itt fél háromkor ebédelni vagy este 11-kor vacsorázni teljesen normális dolog. A dél nem tizenkettőkor, hanem délután két óra körül értendő.

Éghajlat


A tengertől való távoli fekvésének köszönhetően kontinentális éghajlat jellemzi. Az ősz és a tavasz kellemes, 12-15 fok, átlaghőmérséklettel, télen 5 fok az átlaghőmérséklet. A nyár elég forró, a hőmérő könnyen elérheti a 39 fokot, és éjszaka sem hűl le nagyon a levegő.
Eső ritkán esik, a legcsapadékosabb hónapok a január, március és az április.

Fizetőeszköz


Euro

Hivatalos nyelv


Spanyolul beszél mindenki, angolul a legritkábban szólalnak meg. Az angollal nehezen (szinte kizárt) boldogulni az éttermekben, boltokban.


Hasznos szavak, kifejezések


Hello - Hola
Isten önnel - Adiós
Jó estét/éjszakát! - Buenas tardes/noches!
A legközelebbi viszontlátásra - Hastra pronto
igen - sí
nem - no
(Nagyon) köszönöm! - (Muchas) gracias!
Sajnálom - Lo siento
Nem tudom - No lo sé
ma- hoy
most - ahora
Mennyibe kerül? - Cuánto es?




Építészet


Juan Gómez de Mora, a zseniális építész hatásos és sajátos arculatot adott Madridnak. Építészeti stílusa II. Fülöp korának jegyeit viseli magán: egyforma ablakok ritka keretezéssel, gyakran sűrű, fekete vasból készült rácsokkal bevonva,  a kúp alakú flamand tetők és tornyok, vagy a vörös-téglás épületszerkezetek. Munkásságának nyomait a jelenlegi Madrid is magán viseli.




Szimbólum


A város jelképe egy eperfára felmászó medve.





Hivatalos ünnepek


Újév: január 1.
Vízkereszt: január 6.
Szent József napja (Calso vagy apák napja): március 19.
Nagycsütörtök és nagypéntek
A munka ünnepe: május 1.
Corpus Christi (Krisztus teste): május utolsó vagy június első csütörtökje
Szent György (Spanyolország védőszentje) napja: július 25.
Mária Nagyboldogasszony ünnepe: augusztus 15.
Columbus napja (Día de la Hispanidad): október 12.
Mindenszentek napja: november 1.
Alkotmány napja: december 6.
Szeplőtelen fogantatás: december 8.
Karácsony első napja: december 25.

Spanyolország minden városa a védőszentjeik tiszteletére rendezett helyi ünnepet is tart. Madridban ez:

május 15. Día de San Isidro,
november 9. Día de la Almudena napja.


Rövid történelem


Madrid története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.
A késő középkorig a Madrid körüli vidék teljesen elhagyatott volt, egészen a muzulmán időkig.
1129-ben VII. Alfonz intézkedéseinek köszönhetően, egyre többen telepedtek le.
A város leginkább a mezőgazdaságból élt meg, míg előnyös fekvése nagyon fontos kereskedelmi központtá tette. A 13. század közepén a település fontos állomása lett a Toledón is keresztül haladó hosszú útnak. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, II. Henrik palotává bővíttette az erődöt, majd IV. Ferdinánd és IV. Henrik építette tovább.

II. Fülöp (1527-1598) döntése Madridot fővárossá emelte 1561-ben. Döntésében nagy szerepet játszott a település központi fekvése az Ibériai félszigeten. A város azonban még nem állt készen, ekkor nem volt még katedrálisa, egyeteme, nyomtatott sajtója és hajózható folyója.
A 16-17. század közepe között a népesség gyorsan növekedett, ennek hatására Madrid a kor legnépesebb európai városai közé emelkedett.

1700-ban II. Károly örökös nélkül halt meg, a hatalom a francia Bourbonok kezébe került. V. Fülöp (1701-46) uralkodása idején a régi palota tűz áldozatává lett, így új fenséges épületet emeltetett, olasz stílusban. A palotát körülvevő utcaszerkezet áttervezését is szükségessé tette az építkezés: egymásra merőlegessé tették, a felvilágosult kor szellemében.
A 18. század meghatározó Madrid történetében, ugyanis III. Károly (1759-88) alakította ki a  mai városkép meghatározó elemeit: merőlegesen kereszteződő sétányokat, klasszikus szökőkutakat építtetett és létrehozta a Pradót. Ettől az időszaktól kezdve a város központja a Plaza Mayorról a Paseo del Pradóra helyeződik.

A növekvő helyi ellenállás és az angol intervenció hatására 1814-ben távoztak a franciák a hatalom éléről. A haladás hívei 1830-as évek elején kerültek vissza a hatalomba. A város megpróbált lépést tartani a lakosság rohamos növekedésével.

Az első világháborúban Spanyolország semleges tudott maradni. A gazdasági lehetőségek (amit a háború előidézett), illetve az elektromos áram elterjedésének köszönhetően Madrid ipari termelése fellendült. A munkásság foglalkoztatása teljes körű lett, ami hatalmas költségeket emésztett fel. A királyság végét az 1929-es gazdasági világválság siettette: az 1931-ben kiírt községtanácsi választások a köztársaságiak győzelmét hozták.

1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Franconak Madridot. A diktatúra végét Franco halála jelentette

Az 1980-as évek elejére Madrid kulturális fővárossá vált. 1992-ben az Európai Unió kulturális fővárosa lett.

2004 március 11-én a várost terror támadás érte, három nappal a parlamenti választás előtt, tíz darab, hátizsákokba rejtett bomba robbant a madridi Atocha pályaudvaron, illetve az oda tartó vonatokon.