Útleírások -> Európa->Magyarország->Szentendre

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos tudnivalók

2009.05.26.


A Dunakanyar kapujában, a Pilis és a Duna, hegy és sík vidék találkozásánál, gyönyörű természeti környezetben található egy kisváros Szentendre, amely elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót. A város (Budapest irányából) könnyen megközelíthető autóval,HÉV-, autóbusz- és sétahajó járatokkal. Kedvelt kirándulóhely, évente több millió turista keresi fel a világ minden tájáról.



Rövid történelem


A város és környékének kiváló földrajzi adottságai miatt már az õskor embere is megtelepedett ezen a vidéken.
Szentendrén és környékén a II. század elején a rómaiak védelmi rendszert alakítottak ki, megerősített katonai táboruknak az Ulcisa Castra nevet adták - ez a város első ismert településneve. Később a várost a középkori plébániatemplom védőszentjéről, Szent András (Endre) apostolról nevezték el. Mint stratégiailag fontos helyet a honfoglalás során Kurszán fejedelem szállta meg. A város elsõ okleveles említése 1009-bõl való. A középkori település a Templom-domb körül épült fel. Középpontja a Szent András tiszteletére felszentelt templom, amely a város névadója is lett. A városfallal körülkerített kis város jelentõsége a XIV. századtól nõtt meg, mert a két uralkodási központ Buda és Visegrád között félúton fekszik.

 A török hódoltság és a háborúk miatt a város lakossága egyre csökkent, A reformáció még itt érte a lakosokat, akik később a Duna jobbpartjáról a Szentendrei-szigetre települtek át. Ott ma református magyar falvak sorakoznak. Helyükbe a Duna jobbpartjára szerbeket, majd svábokat telepítettek.
A 18. században virágzó kereskedõváros a 19. században háborúk, természeti csapások, a gyáripar konkurenciája, végül az 1880-as filoxéra vész miatt hanyatlásnak indult. Így, míg más városokat szinte szétfeszített a fejlõdõ gazdaság, Szentendre csendes kisváros maradt és megõrizte barokk arculatát. Az 1888-ban megnyitott helyi érdekû vasút közel hozta a fõvárost. A szerb templomok részben katolikus és református templomok lettek.

A 20. századra a városban túlsúlyra jutott a magyarság. A város arculatát döntõen befolyásoló mûvésztelep 1926-ban kezdte meg mûködését. A rendszerváltás után a múlt századi üzemeket vállalkozók vették át. Az utóbbi évtizedek eseménye, hogy a magántõke felfedezte az idegenforgalomban rejlõ lehetõségeket, így sok kis vendéglõ, szálloda, kávézó, panzió, kemping létesült és várja Önöket.

Forrás:www.szentendre.hu

Területe

43,83 km²

Lakosság száma

24 938 fő (2008)


Táj


„Tudjátok, merre van Szentendre? Ez a kisváros a Duna jobb partján fekszik, Buda, Visegrád és Esztergom között ... Gyönyörű táj! A városka előtt a Kis-Duna, szemünk előtt termékeny falvakkal teleszórt sziget: azon túl a Nagy-Duna, amott egy római kőhíd maradványai. A városka mögött és bal oldalán csupa szőlőskert, meg gyönyörű hegyek ... Aztán az a szép völgy Szentendre, Pomáz és Buda között, mint valami óriás amfiteátrum ... Gyönyörű táj, gazdagság, jó bor, pompás víz. Akarsz ennél többet?” Több mint száz évvel ezelőtt írta ezeket a sorokat Respektus Vásza című regényének bevezető lapjain szülővárosáról Ignjatovics Jakov, szerb író.


Építészet, művészet


A kisváros sajátosan mediterrán hangulata az elmúlt évszázadok folyamán alakult ki, amikor a törökök kiűzése után a magyarok mellett szerb, dalmát, a szlovák, német és görög telepesek népesítették be. Ennek a felvirágzásnak az emlékeit mindmáig őrzik a város délies hangulatú, barokk stílusú polgárházai, templomai, macskaköves utcácskái, szűk sikátorai.

A nyugodt kisvárosi élet a század eleje óta vonzza a művészeket. Több mint kétszáz képző- és iparművész, valamint író, költő, zeneművész és színész él és alkot a városban.
Szentendrén az egyéni múzeumokban neves helybeli művészek egyéni gyűjteményes tárlatait és a MűvészetMalom Képzőművészeti és Kulturális centrumban időszaki kiállításokat tekinthetnek meg.


Szimbólum


A város címere Szentendre több évszázados keresztény hagyományát szimbolizálja.

Ovális alakú címerpajzsban, zöld dombon kék háttér előtt fehér, balra hátrafelé tekintő bárány áll. Jobb mellső lábával kereszt végződésű zászlónyelet tart, melyen vörös színű lobogó függ, középen fehér színű, egyenlő szárú kereszttel.
A bárány fejét arany (sárga) színű glória övezi, dicsfénykör látható. Ugyancsak arany (sárga) színű a címerpajzsot körülvevő barokk keretdísz, melynek tetején leveles korona áll.

A bárány jelképe ősi időkbe vezet vissza, amikor a pásztor még király és a király még pásztor volt. Pásztora népének, a "nyáj"-nak, amelyen az égi minta követőjeként nem önkénnyel és erőszakkal, hanem gondoskodással uralkodott.
A bibliai Dávid király (aki maga is pásztorból lett a nagy király őstípusává) egyik legszebb zsoltárának kezdő soraiban így énekel: "Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm"
A bárány a legtágabb értelemben a nyájra utal, és az embereket, a népet jelenti. A vállán hordott zászló ugyancsak győzelmi jel, ami azt fejezi ki, hogy a szelídség végül is győz, amint a keresztet szenvedett Krisztus is feltámadott.

(Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-szentendre.shtml)

Rendezvények


  • Szentendrei Tavaszi Napok - márciusban.
  • Szentendrei Nyár rendezvényei - júniustól augusztusig. Ezen rendezvénysorozaton belül:
    - Szent Iván napi búcsú - június 24.
    - "Tiszta forrásból" Néptánc Fesztivál - augusztusban.
    - Régi Zenei Nyári Akadémia hangversenyei - augusztusban.
    - Szerb búcsú - augusztus 19.
  • Fő téri Teátrum szabadtéri előadásai a barokk miliőben országos eseménynek számítanak.

  • Duna Menti Szuper Maraton,
  • Sportfesztivál,
  • Pest Megyei Utcai Kosárlabda-bajnokság


Hasznos linkek


Szentendre város honlapja