Útleírások -> Európa->Montenegró ->Kotor

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos tudnivalók

2009.08.25.

KotorKotor (horvátul Kotor, szerbül Котор, olaszul Cattaro, velencei nyelven Càtaro, albánul Kotorri, latinul Acruvium, görögül Askrèvion, Ασκρηβιον) tengerparti város Montenegróban, A város a Kotori járás közigazgatási központja.Az utóbbi években Kotorban folyamatosan emelkedik a turisták száma, akiket a Kotori-öböl természetes szépsége és maga Kotor óvárosa egyaránt vonz. Kotor a Kotori járás közigazgatási központja, Dobrota, Risan és Perast városán kívül hozzá tartozik sok apró falucska a Kotori-öböl körül

A Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl, szerbül Бока которска / Boka kotorska, olaszul Bocche di Cattaro) öböl az Adriai-tenger délkeleti partján, Montenegró egyik legszebb vidéke.
Az öböl folyóvölgyként jött létre. Legnagyobb szélessége 7 km, legkisebb 300 m. Területe 87 km2. Legmélyebb pontján 60 m, átlagosan 27,3 m mélységű. Az öböl tengeri bejáratánál fekszik Horvátország legdélibb része, a Prevlaka-félsziget.

Szigetek

Apró szigetek a Kotori-öbölben.Az öböl bejáratánál van Mamula apró szigete, amelyen egy erőd romjai találhatók. Az öböl belső részén, Perasthoz közel is található két apró sziget, melyeken egyikén bencés kolostor, a másikon a Gospa od Skrpelja (Szirti Madonna) templom épült. Még három kis sziget van Tivat közelében.

Hegyek
Az öböltől északnyugatra az Orjen-, délkeletre a Lovćen-hegység magasodik.

Fekvése
Kotori-öböl keleti csücskében, 1000-1700 méter magas hegyek ölelésében fekszik.

Lakosság száma: lakossága 13510 fő.
A Kotori járás lakossága 23481 fő (a 2003-as népszámlálás szerint). Magának Kotor városának a lakossága 5341, de Kotor és Dobrota gyakorlatilag egy város, lakosságuk összesen 13510 fő.

Kotor

Táj

A Kotori-öböl (Boka Kotorska) az egyik a szárazföldbe legmélyebben benyúló öblök közül az Adriai-tengeren, emiatt néha Európa legdélibb fjordjának is nevezik (bár valójában egy tenger által elöntött folyamvölgy). A közeli Orjen és Lovćen magasba törő mészkőszirtjeivel együtt az egyik legnagyszerűbb mediterrán tájat alkotja.

Építészet, művészet

Kotor régi mediterrán kikötője és az azt körülvevő, a szerb Nemanjić-dinasztia által építtetett lenyűgöző városfal nagyon jó állapotban maradt fenn és az UNESCO védelmét élvezi. 1420 és 1797 között Kotor és a környéke a Velencei Köztársaság uralma alatt állt és a velencei hatás még ma is meghatározza a város építészeti képét.


Turizmus

Kotor jelentős turisztikai célpont. A városfallal körülvett középkori városközpont (a Kotori-öböllel együtt) kanyargós, szűk utcácskáival, tereivel, kis templomaival 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján is. Sok egyéb látnivalója is van, mint például a román stílusú Szent Trifun-székesegyház az óvárosban (1166-ban épült) vagy az ősi falak, melyek 4,5 kilométer hosszan övezik a várost. A Sveti Đorđe (Szent György) és Gospa od Škrpijela szigetecskék Perast partja mellett, Kotor szomszédságban ugyancsak a népszerűbb célok között vannak.
A város középkori városfalai egészen a 260 méter magasban álló Szent János (Sveti Ivan)-erődítményéig húzódnak, ahová a kissé fárasztó hegymászás ellenére is érdemes felkapaszkodni a városra és az egész Kotori-öbölre nyíló pazar panoráma miatt. A Kotor fölött húzodó hegyek legmagasabbika a Lovćen (1754 m), a Lovćeni Nemzeti Parkba egy 18 km hosszú kanyargós, meredek úton juthatunk.

Szórakozáskotor kisutca

Az éjszakai élet a másik dolog, ami Kotorba vonzza a turistákat. Az óvárost tele van pubokkal, kocsmákkal és kávéházakkal, és van Kotorban néhány kiváló night club. A Maximus night club megnyitásával újra a montenegrói partvidék éjszakai életének a középpontjába került.

Rendezvények

Több ezer turista látogatja a nyári rendezvényeket, mint például a Nyári Karnevált vagy a Bokeljska Noćot. Ezek Montenegró leglátogatottabb nyári eseményei, több mint harmincezer ember szórakozik Kotorban a Nyári Karnevál alatt.

Strand

Kotor napozás tekintetében nem elsőrendű hely, mert homokos strandjai nincsenek, és a víz sem elfogadható minőségű a Kotori-öbölnek ezen a részén. Mindazonáltal nem több, mint fél órás autóúttal elérhetők a Budvai Riviéra strandjai.

Közlekedés

A Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl, szerbül Бока которска / Boka kotorska, olaszul Bocche di Cattaro) öböl az Adriai-tenger délkeleti partján, Montenegró egyik legszebb vidéke.
Az öböl folyóvölgyként jött létre. Legnagyobb szélessége 7 km, legkisebb 300 m. Területe 87 km2. Legmélyebb pontján 60 m, átlagosan 27,3 m mélységű. Az öböl tengeri bejáratánál fekszik Horvátország legdélibb része, a Prevlaka-félsziget.
Szigetek
Apró szigetek a Kotori-öbölben.Az öböl bejáratánál van Mamula apró szigete, amelyen egy erőd romjai találhatók. Az öböl belső részén, Perasthoz közel is található két apró sziget, melyeken egyikén bencés kolostor, a másikon a Gospa od Skrpelja (Szirti Madonna) templom épült. Még három kis sziget van Tivat közelében.
Hegyek
Az öböltől északnyugatra az Orjen-, délkeletre a Lovćen-hegység magasodik.Kotort a Vrmac-alagút köti össze az Adriai Autópályával, a part többi részével és Montenegró belső területeivel. A belföld az Adriai Autópályáról Budvánál vagy Sutomorénál letérve (a Sozina-alagúton keresztül) érhető el. Van még egy történelmi út, ami Cetinjével köti össze Kotort; innen remek kilátás nyílik a Kotori-öbölre.
Öt kilométerre van a tivati repülőtér, ahonnan rendszeres járatok indulnak Belgrádba és Zürichbe, és ahol chartergépek tucatjai szállnak le naponta a nyári időszakban.
A podgoricai repülőtér 65 kilométerre van, innen egész évben indulnak rendszeres járatok a fontosabb európai városok felé.

kotorVallás

Kotor továbbra is a horvát katolikus egyház Kotori Egyházmegyéjének a székhelye, ami magában foglalja az egész öblöt

Rövid történelem

Kotort először i.e. 168-ban említik. Területe az ókorban folyamatosan lakott volt, Acruvium, Ascrivium, illetve Ascruvium néven a Római Birodalom Dalmatia provinciájának a részét képezte.
A várost a kora középkorban megerősítették, amikor Justinianus császár i.sz. 535-ben, a gótok kiűzése után egy erődöt építtetett Acruvium fölött, és körülötte valószínűleg egy második város is épült a magaslatokon, mivel Bíborbanszületett Konstantin a 10. században az Alsó Kotort említi. A 9. században Decaterium néven ismert várost 840-ben kifosztották a szaracénok. A 11. századig a dalmát nyelvet beszélték Kotorban
A 14. században Cattaro kereskedelme, ahogy akkor hívták a várost, vetekedett a közeli Raguzai Köztársaságéval és felkeltette Velence féltékenységét. Szerbia 1389-ben bekövetkezett bukása után a város névleg I. Tvrtko bosnyák király fennhatósága alá került, a gyakorlatban azonban a velenceiek és a magyarok felváltva elfoglalták és feladták, mígnem 1420-ban tartósan velencei uralom alá került. Cattaro 1420 és 1797 között a Velencei Köztársaság Albania Veneta (Velencei Albánia) nevű birtokának a része volt, kivéve az oszmán uralom alatti időszakokat 1538-1571, illetve 1657-1699 között. Ez a négy évszázad adta a városnak azt a tipikus velencei barokk architektúrát, amelynek révén Kotor kiérdemelte az UNESCO világörökségi címet.