hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos Tudnivalók

2009.06.07.


Pécs megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye. Hosszú történelmi múltra visszatekintő város, fontos regionális központ, jelentős gazdasága, kultúrája, turisztikája és oktatása is. Múltja, nevezetességei, látnivalói miatt jelentős az idegenforgalom e településen. Pécs jellemvonásai: rejtélyes római kori sírkamrák, kupolás török dzsámik és karcsú minaret, finom művű Zsolnay-kerámiák, nagystílű Csontváry-festmények, dekoratív Vasarely-minták, kora tavasszal virágzó mandulafák, kellemes hangulatú éttermek és kávézók. A Mecsek-hegység déli lábánál meghúzódó, 2000 éves,
mediterrán klímájú- és hangulatú város, 1009 óta püspöki székhely.

Táj

A hegytetőre vezető utat a régi Pécs, a Tettye meredek utcái, hangulatos házai szegélyezik, az 525 méter magas MISINA-TETŐről gyönyörű a körpanoráma, a MECSEKI PARKERDŐ jelzett turistaútjain kirándulók esti programja lehet egy borkóstoló a hegy híres boraiból.

 
Messze messze sík terül, hol a káplár sort hív, messze fontos négy torony, minaret és boltív; messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit.”[54] �" Babits Mihály: Emléksorok egy régi pécsi uszodáról


Fekvése:  az ország délnyugati szélén, a horvát határ közelében található. Délebbi fele sík, míg az északi része a Mecsek hegység déli lankáira kúszik fel, és völgyeibe nyúlik be

Területe: 16275 (hektár)

Lakosság száma: 170 ezer fő

Irányítószám:  7600-7693

Telefon körzetszám: 72

Régió:  Dél-Dunántúl régió

Éghajlat: Pécs földrajzi helyzete klimatikus szempontból kiemelkedően kedvező a még ma is jelentősen erdősült terület határán. A fülledt nyári napokon esténként a Mecsekről meginduló légáramlás hűti és tisztítja a város levegőjét

Építészet, művészet

Pécs Magyarország egyik legrégibb, műemlékekben is gazdag települése, a dél-dunántúli régió közigazgatási és szellemi központja. A város kulturális élete mind a zene- mind a képzőművészet területén országos szempontból is kiemelkedő. Gyűjteményei �" Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” �", városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják. A városban operatársulat és szimfonikus zenekar működik, hangversenyélete ugyancsak országosan is jelentős. A város tradicionálisan pezsgő szellemi életét jellemzi, hogy otthont ad többek között a Pécsi Egyetemi Napok, a Pécsi Napok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) fesztiváljainak is. Itt működik a vidék legnagyobb egyeteme, a Pécsi Tudományegyetem 31 000 hallgatóval.
Színházak
Bóbita Bábszínház, Janus Egyetemi Színház, Pécsi Horvát Színház, Pécsi Nemzeti Színház,  Pécsi Harmadik Színház
Múzeumok [
A KÁPTALAN UTCA szinte minden háza múzeum. A 2. sz. házban a ZSOLNAY KERÁMIA KIÁLLÍTÁS mutatja be a világhírű Zsolnay-porcelán jellegzetes korszakait, az 1878-as Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyert eozinmázas dísztárgyakat és az alapító, Zsolnay Vilmos emlékszobáját.

    * Amerigo Tot Múzeum
    * Csontváry Múzeum
    * Janus Pannonius Múzeum
    * Martyn Ferenc Múzeum
    * Mecseki Bányászati Kiállítások (Földalatti Bányászati Kiállítás és Bányászattörténeti Kiállítás és Könyvtár)
    * Modern Magyar Képtár
    * Múzeumutca (a pécsi Káptalan utca; az utca épületeinek többsége múzeum)
    * Nemes Endre Múzeum
    * Néprajzi Múzeum
    * Pécsi Galéria
    * Postapalota
    * Reneszánsz Kőtár
    * Schaár Erzsébet: „Utca”
    * Szerecsen Múzeumpatika
    * Természettudományi Múzeum
    * Várostörténeti Múzeum
    * Városi Képtár Pécs
    * Victor Vasarely Múzeum
    * Zsolnay-mauzóleum
    * Zsolnay Múzeum

Kulturális események

    * ICWiP
    * Pécsi Bordalfesztivál
    * Pécsi Egyetemi Napok
    * Pécsi Nemzetközi Felnőttbábfesztivál
    * Pécsi Nemzetközi Summertime Blues & Jazz Fesztivál
    * Pécsi Országos Színházi Találkozó
    * Pécsi Sörmajális
    * Pécsi Szabadtéri Játékok
    * Pécsi Táncoló Egyetem
    * Rockmaraton

Vásárok

.A Vásártéren minden hónap első péntekjén régiségvásárt, minden szombat-vasárnap kirakodó-, és autóvásárt, vasárnap állatvásárt is tartanak.

Pécs címere

Az 1780. évben Mária Terézia által adományozott, szabad királyi városi státuszt biztosító szabadalomlevél közepén lévő címer, két változatban �" címerpajzs és a nagycímer �" használható.[23]

A címerpajzs: „…a pajzs kék színű, melynek zöld alsó részéből három hegycsúcs emelkedik ki. Ezek egymástól elkülönülnek. A középső, mely a város felé fekszik, a Mecseknek nevezett hegyet ábrázolja és egyszerű arany koronával van ékesítve. Ennek tövénél a nevére való utalással látható ugyanaz a szabad és királyi város, melyet fal vesz körül, négy sarkánál ugyanannyi tárt kapu, csúcsos tornyocskákkal, piros tetőzettel. Feltűnő az ötödik, a középen lévő székesegyház tornyának arannyal és szabályos rendben elhelyezett ablakainak rajzával díszített építménye. Jobb oldalról az Aranyhegy nevezetű, bal oldalról a másik hegy, a Tettye látszik, melynek tövéből ugyanazon nevű folyócska csörgedezik, zöld réten át.

A bal oldali csúcsos tornyocska vidékéről aranyozott szalag vezet, mely hidat jelez. A felső részen egyik oldalról arany színű hatágú csillag, a másik oldalon ezüst színű felkelő hold tündököl. A pajzs homlokrészén felül van elhelyezve, nemesebb színnel festve, a mi különleges kegyelmünkből a legfenségesebb császárnak, a mi legdrágább fiunknak és a mi saját kezdőbetűink I(osephus) II.M(aria) T(heresia) olvashatók.”[24]

A nagycímer a címerpajzson kívül az alábbiakat is tartalmazza: „Az egész pajzsot egyszerű arany korona fedi, kétoldalt oszlopok szerepét betöltő alakok állnak egymással szemben. Innét a hűség, arany mellvértben, kék tógában, hátul lebegő, skarlátszerű uszályban öltözötten. Lábainál homályos foltokkal tarkázott fehér kutya hever, melynek nyakát piros örv veszi körül. Amonnét az ipar, hosszú fehér ruhába öltözötten, mely felett a másik, a rövidebb mínium színű. Zöldes uszály a bal vállán átvetve. Baljában ásót tart, lábainál aranyozott méhkas helyezkedik el, felül négy méhecske röpköd. Két oldalról egymással szemben az alakok a pajzsot tartják.

Pécs nevének eredete

Pécs ókori neve Sopianæ. E latin képzésmódú név vitatott eredetű alapszava (kelta sop: ´mocsár´) minden bizonnyal kapcsolatban van azzal, hogy a Pécs helyén álló római kori város déli oldala akkor lenyúlt a vízjárta, mocsaras rétig. Ez a korábbi feltételezés akkor igazolódott,[4] amikor 1980 táján építkezések során a régészek feltárták Sopianae déli városrészének romjait.[5]

A magyar Pécs név először egy 1235-ből való oklevélben szerepel ebben formában: Pechuth (azaz „pécsi út”), majd 1290 körül önálló névként: Ponch villicus de Peech (Pécs olvasattal).[6] A Pécs név eredete bizonytalan. Többek érvelése szerint a Pécs szó etimológiailag azonos a Bécs, illetve a Bény szavakkal és körülbástyázott erődítményt jelent. A peć közszó, meg a belőle alakult helynév is a „kemence, kályha, magános szikla” jelentést őrzi. (Lásd még: Pest nevének eredetét!) Némelyek török vonatkozásokra gondolnak. Más vélemények szerint egy „öt” jelentésű indoeurópai számnévre mehet vissza, de nyelvi hovatartozása közelebbről nem határozható meg. Van egy város Koszovóban, aminek szerb neve Peć.


Rövid történelem


A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára.[1]

A püspökséget közel ezer éve, 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője.[2]

A 150 éves török hódoltság után �" e korszak gazdag építészeti emlékeinek megőrzésére nagy figyelmet fordított a város �", 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak.[3]

Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással.

A város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa Kulturális Fővárosa lesz