Útleírások -> Európa->Magyarország->Esztergom

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos Tudnivalók

2009.06.05.


Esztergom
fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben, aminek a központja is. Kikötőváros a Duna folyam partján. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, 1950-ig Esztergom vármegye székhelye. Az esztergomi érsek székvárosaként a magyar római katolikus egyház központja. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek falut is. A magyar repülés egyik bölcsője: itt alapította meg csaknem nyolcvan éve kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő, repülőmérnök. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Lakosság száma: 34 000 főPalota

Területe : 304,86 km²

Fekvése: A Dunántúlon, a Pilis-hegység lábánál, a Visegrádi hegységtől nyugatra, Komárom-Esztergom megye észak-keleti részén, a Duna folyam jobb partján, a Szlovákiához tartozó Párkány várossal szemben fekszik. A Dunakanyar legfelső városának szokták nevezni. Turisztikai szempontból a Budapest�"Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz. A Duna félkörben fogja körbe a várost, és két ágra szakadva alkotja a Prímás-szigetet. Az óvárosra kelet-nyugat irányú beszorítottság jellemző. Nyugatról a Duna, Keletről pedig a Vaskapu fogja közre, ezért jellemző rá az észak-déli irányú kiterjedés. Az óvárostól 5 km-re délre fekszik Kertváros, ahol a város lakosságának közel ötöde él.

Szigetek
Esztergom közigazgatási határain belül 8 sziget található. Ezek a Duna folyásának megfelelően a következők: Körtvélyesi-sziget, Nyáros-sziget, a Táti-sziget 0947 helyrajzi számú része, Csitri sziget, Prímás-sziget, 0956 helyrajzi számú sziget (elmosta a Duna), Helemba-sziget, Dédai-sziget, Törpe-sziget.

A Prímás-sziget eredetileg két szigetből állt: a Prímás- és a Vízivárosi sziget. Ezek nagyon közel voltak egymáshoz, és amikor egy cementet szállító hajó elsüllyedt a Dunán, a két sziget közötti csatornát Víziváros település megbízásából feltöltötték a cementtel.

Fontosabb állóvizek (északról délre): Halas tó, Mini tó, Fürdő tó, Kerek tó, Dédai-tó, Bottyán tó, Palatinus-tó (A Bottyán tó nevéről bővebben az Esztergom története cikkben olvashatsz)

Fontosabb folyóvizek Duna 18 km hosszan, Kis-Duna, Csenke-patak, Kincses-patak, Szent János- vagy Szentléleki-patak, Diósvölgyi-patak, Kenyérmezői-patak, Fári-kút, a Cigány-, és Hármas-kút. A Duna bal partján, a várossal szemben torkollik a Garam, és nem messze az Ipoly a Dunába.

Hegyek Az óváros legmagasabb pontja, legidősebb képződménye és egyben központja a 157 m magas, dolomitból álló Várhegy. Ezzel szomszédos a Szent Tamás-hegy, mely a várost keretező dombvidék egyik tagja. E dombvidék felszíne keleti irányban lépcsőzetesen emelkedik, részei: Elő-hegy (176 m), Szent János-kút (175 m), Orbán-kápolna (179 m), Kusztus (237 m), Sípolóhegy (318 m), Kis-kúria hegy (317 m), Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m). A Szent Tamás-hegy, a Várhegy és a Kis-Duna-ág között törnek fel Esztergom hévforrásai, valamennyi hévízzel kevert karsztvíz, hőmérsékletük 29 °C körül mozog. Ezek táplálják a város strandját, és erre épült a város új termál- és élményfürdője. A Várheggyel szemben lévő egykori Szent György hegyet a Bazilika építésekor elhordták.

2005 óta a Duna�"Ipoly Nemzeti Park székhelye Esztergom, bár az igazgatóság továbbra is Budapesten működik.

Az Esztergom név eredetével kapcsolatban több elképzelés is létezik:

    * Egyesek szerint az Iszter(gam)ból ered (Iszter=Duna, Gam=Garam). Mindenesetre az Esztergom szó első írásos említése 1079-ből való. Mivel Esztergom a Dunakanyarban épült, a gom utótag jelentése lehet a hajlat, görbület (pl: gomb, gömb, gumó).
    * A név legrégibb alakja Iszterograd, ami az Esztergomnál a Dunába torkolló Garam folyóra utal (üsztürü=mellékág).
    * Neve bolgár-török estrogin küpe (= bőrpáncél) és a strgun (= tímár) főnevekből ered és egykori bőrpáncélkészítők lakhelyére utal.
    * Nevének eredetével kapcsolatban a szláv sztregomj (= akire vigyáznak) szó is szóba jöhet.

Rendezvények

          o Esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál
          o Lampionos hajófelvonulás és Vízi karnevál
          o Hídünnep (Párkánnyal közösen)
          o Pünkösdi vásár
          o Esztergomi bálok
          o Esztergomi ünnepi játékok
          o Fesztergom - zenei fesztivál
          o Ister-Granum Népművészeti Fesztivál
          o Nemzetközi Oratórium Énekverseny
          o Jazztergom
          o Szent István Napok

Esztergom jelképei:

          o Mai címere 12. századi városkép és az Árpádok sávos, címeres pajzsa kombinációjából alakult ki.
          o Zászlaja kilenc egyenlő részre osztott piros-fehér
            (Árpád-) sávval
          o Esztergomi Bazilika
          o A király vár
          o A Mária Valéria híd
          o Esztergomi oroszlánok, eredetileg egy freskó a királyi vár falán (Bizánci hatásra)
          o A rózsaablak a királyi várban
          o Városszignál: 2004. június 4-től a trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában, minden nap délután fél ötkor megszólal a királyi várból a város szignálja. A négy égtáj irányába fordított hangszórókból a "Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország" című dal hangzik fel, mely emlékeztet az első világháborút követő, a magyarság szempontjából sorsdöntő eseményre. A hét utolsó két napján a szignál hosszabban hallható, az említett dallamon kívül négy másik dal is elhangzik. Ezek a "Boldogasszony Anyánk", "Krasznahorka büszke vára", "Ott, ahol zúg az a négy folyó" és az "Esti dal". A dalokat Fehér László esztergomi klarinét- és tárogatóművész adja elő a felvételen

Érdekességek:

          o Hivalatosan Esztergom az Alkotmánybíróság székhelye. Bár ritkán fordult elő, hogy itt ülésezett a testület, az Alkotmánybíróság elnökét Esztergomban iktatják be az Aranybulla előtt.
          o Esztergom 2005-ben egymillió turistát fogadott. 1972-ben pedig 200-350 ezret.
          o A törökök annyira fontosnak tartották Esztergom várát, hogy a török lovasság utódjának tekintett légierő egyik harci repülőgépe az Estergon nevet viseli. Itt megtalálod a kapcsolódó cikket.
          o Született egy janicsárinduló is a városról, az Estergon Kalesi.
          o Ugyanezen a néven a közelmúltban Ankarában, a török fővárosban felépítették az esztergomi várhegy mását. A Google maps-on kitűnően látni mindkettőt.
          o A városban található egykori forrásra a 15. században vízemelő gépet helyeztek, majd rézcsöveken vitték fel a vizet a várba (156 m). Ez a szerkezet még a 17. században is működött. Ez a szerkezet egyedülálló volt a középkori Európában.


Építészet, művészet

Esztergomi Művészek Céhes Galériája

Cím: 2500 Eszergom Bajcsy Zs. U. 4.

Tel: 06 33 31 888

 

Mítoszok, legendák

A Borlovagrend legendája

Jeles királyunkhoz, Zsigmondhoz kapcsolódik a borrend legendája. János esztergomi érseknek kiváló minőségű borai voltak, melyek Pozsonyban olyan kedveltté váltak, hogy a Pozsony környéki gazdák és kereskedők saját termékükkel kiszorultak a piacról. A helybéli boros gazdák végül a királyhoz folyamodtak, rendelettel tiltaná meg János érseknek borai szállítását Pozsonyba. Zsigmond 1414-ben megtiltja az esztergomi érseknek, hogy Pozsony területén a tizedborát eladhassa, mert az a helyi termelőknek kárára lenne. A középkori, királyi Magyarországról Esztergom és Párkány között haladtak el azok a hajók, melyek Nyugat-Európába szállították a magyar bort; egészen addig, amíg1775-ben Mária Terézia erősen nem korlátozta a magyar bor hajón történő szállítását külföldre. Féltette ugyanis a gyengébb osztrák borokat a kiváló magyar nedűktől.Később sem bánt kesztyűs kézzel az Ászár-Neszmélyi Borvidékkel a történelem. Viharai (háborúk, felkelések, megszállók), az amerikai gyökértetű (filoxéra) alaposan megtépázta az egykor egységében virágzó térséget. Most azonban �" vallják a borrend tagjai �" valóra válthatják közös álmaikat.Ezt szolgálják céljaik.


Rövid történelem:

Esztergom területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt, a római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyét Esztergomban választotta meg. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is keresztelték meg. István uralkodása óta érseki székhely. István itt építette fel hazánk legelső székesegyházát, amit nevelőjéről, Szent Adalbert-templomnak nevezett el. A 13. század elejéig itt működik az ország egyetlen pénzverdéje. A 12. században a városban megfordul többek között II. Konrád német császár, VII. Lajos francia király vagy Barbarossa Frigyes császár. II. András magyar király 1222-ben itt adja ki az Aranybullát. Imre király 1198-ban az érseknek adta a várost, akik egyre nagyobb befolyásra tesznek szert a város - és vele az ország - irányításában. A 1242 telén a tatárok lerombolták a várost, de a fellegvárat nem tudták bevenni. A tatárjárás után a királyi udvar Visegrádra, majd Budára költözött. 1301-ben itt kap magyar koronát Károly Róbert. A trónviszályok alatt a város többször is gazdát cserél.

A 15. században vallási és kulturális központ. Gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek a városban. Esztergomot 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára lett. 1683-ig - végleges felszabadításáig - többször gazdát cserél, a folyamatos ostromoknak köszönhetően azonban majdnem az egész város elpusztul.

A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1706. szeptember 16-án a kurucok maga Rákóczi vezetésével, hatheti ostrom után elfoglalják a várat.

Esztergom 1725-ben visszakapta szabad királyi város rangját. A török kiűzése után csak 1820-ban tért vissza a városba az érsekség. 1822-ben pedig már el is kezdték építeni a Bazilikát, amit 1856-ban szenteltek föl.

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth Lajos és Széchenyi István is megszálltak a városban. 1849. április 16-án a magyar sereg itt verte meg az osztrákokat.

1895-ben átadták Budapest-Esztergom vasútvonalat. Ugyanebben az évben, szeptember 28-án adták át a Mária Valéria hidat is Esztergom és Párkány között, és ebben az évben egyesítették a várost három másik szomszédos településsel is. Ezek voltak: Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező. 1896-ban Esztergom megszűnt törvényhatósági jogú városként működni, de szabad királyi város maradt, betagolták a vármegye szervezetébe.

A Trianoni békeszerződés után Esztergom elveszítette vonzáskörzetének nagy részét. A Csehszlovák sereg 1919-ben lerombolta a Mária Valéria hidat. Az egyesített Komárom és Esztergom vármegyéknek 1923-tól Esztergom lett a székhelye. Az első bécsi döntést követően 1938-ban újjá alakult a történelmi Esztergom és Komárom vármegye. A második világháborúban, 1944-ben a visszavonuló német csapatok a híd három középső nyílását felrobbantották. A város csak 1950-ig lehetett megyei székhely, mert Esztergom megye megszűnése után, az új (Komárom) megye legfontosabb városa Tatabánya lett. Esztergomot az 1950-es években katonavárosként emlegették. 2001-ben épült újjá a Mária Valéria híd Esztergom és Párkány között. Ez visszaadta a városnak régi vonzáskörzetét. Ezt erősíti a 2001-ben megalakult Ister-Granum Eurorégió nagyjából a régi Esztergom vármegye területén.