Útleírások -> Európa->Csehország->Prága

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Hasznos tudnivalók

2009.06.17.

Prága ( csehül: Praha; [ˈpraɦa], németül Prag, ez volt a hivatalos neve 1920-ig.),  a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése. Prága műemlékek rengetegét sorakoztatja fel a látogató előtt. A Moldva-folyó két oldalán fekvő város fontos kereskedelmi központ.Gyönyörű panorámát biztosítanak a vendégek számára a Moldván átívelő hidak, a csodálatos, pompázó tornyok és kupolák, a székesegyház, és a különböző templomok
Prágát gyakran hívják „száztornyú városnak”, „arany városnak”, vagy egyszerűen a városok királynőjének. Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király és (IV. Károly néven) német-római császár (1347"78) idejéből származik, amikor arannyal vonták be a prágai vár tornyait. Egy másik elmélet szerint Prágát az alkimisták és az aranycsinálók tevékenységét ösztönző II. Rudolf német-római császár alatt nevezték el „aranynak”.  

Prága, a Világörökség része

Történelméből fakadóan Prága építészeti, kulturális, vallási emlékek, látnivalók sokaságát vonultatja fel, melybe napjainkban a modern kor egy-két mementója is besorolható. A várost alkotó negyedeknek külön-külön hangulata, történelme van, ennek megfelelően egyenként is érdemes megvizsgálni őket. Prága történelmi központját az UNESCO 1992-ben a Világörökség részének nyilvánította

Fekvése

A főváros az évezredek óta fontos észak-déli, illetve kelet-nyugati kereskedelmi utak kereszteződésénél, a Moldva (Vltava) folyó jobb és bal partjára épült. A Moldva kitűnő víziutat jelent, hisz mintegy 50 kilométerre Prágától ömlik az Elbába, Csehország legnagyobb folyójába, s így a vízi szállítás is könnyen megoldható. Európa és Egyúttal Csehország közepén, a Moldva (Vltava) két partján fekszik, körülbelül 600 km-re a Balti-tengertől, 700 km-re az Északi-tengertől és 700 km-re az Adriától. Prága közel van a többi közép-európai nagyvároshoz. Bécs 300 km-re, Pozsony 320 km-re, Berlin 350 km-re, Budapest 550 km-re, Varsó 630 km-re, Koppenhága pedig 750 km-re található Prágától.A városközpont az északi szélesség 50º05´19˝-ére és a keleti hosszúság 14º25´17˝-ére esik

Kerületek

Tíz közigazgatási kerületből áll, melyek mindegyike önálló, különálló városrész vagy falu volt. A legrégebbi négy városrészhez (Óváros, Újváros, Kisoldal, Hradzsin) csatolták a környező községeket, így 1922-től nevezik a várost Nagy-Prágának. Területét 1967-ben és 1974-ben is növelték, ekkor alakult ki Prága végleges formája és nagysága

Területe: 78.866 km2

Lakosság száma: 1.193.000 fő.

Népcsoportok: cseh (94,4%), szlovák (3%), moráviai

Időzóna

Prága a közép-európai időzónába (UTC + 1) tartozik: a nyári időszámítás során ez közép-európai idő + 1 óra (UTC + 2), ami megegyezik a magyarországival

Táj

A kilenc dombra épült városban 31 km hosszan kanyarog a Moldva, ami a legszélesebb pontján 330 m széles. A folyó ágai számos szigetet ölelnek közre. Cseh Köztársaság gyönyörű, változatos tájat mondhat magáénak hegyekkel, fennsíkokkal, alföldekkel, barlangokkal, kanyonokkal, tavakkal, gátakkal, stb. Sajnos minél északabbra megyünk, annál nagyobb káros hatása van a savas esőnek, légszennyezésnek.
Az évszázadokon át tartó erdőírtás ellenére a Cseh Köztársaság egyharmadát még mindig erdő borítja. A legtöbb érintetlen erdő megművelhetetlen hegyvidéki területen van. 1.400 m fölött nincs más, csak fű, zuzmó, cserje.

Éghajlat

Az ország nagy részére a nedves kontinentális éghajlat jellemző. A nyár meleg, gyakoriak a nyári záporok. A tél csapadékos és hideg. Legmelegebb hónap a július, leghidegebb a január. Decembertől februárig a hőmérséklet fagypont alá süllyed még az alföldeken is, a hegyekben pedig kifejezetten zord az idő. Nincs "száraz évszak". A hosszú, forró nyáron jellemzőek a záporok, zivatarok, a tél 40-100 hóeséses nappal jár (hegyekben 130), valamint köddel az alföldeken.

Fizetőeszköz

A Cseh Köztársaság egységes pénzneme a cseh korona (Česká Koruna), rövidítve CZK (nemzetközi), vagy Kč (cseh). A cseh korona váltópénze a hallér (1 korona = 100 hallér

Hivatalos Nyelv: csehszlovák nyelv

Országhívószám: 420

Autójelzés: CZ

Elektromosság: 220 V, 50 Hz

Államforma: köztársaság

Vallások: katolikus (39,2%), protestáns (4,6%), ortodox (3%), egyéb (13.4%)

Legfontosabb iparágak

feldolgozóipar: vas és acélgyártás, alumíniumkohászat, gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar, cementgyártás, üveg- és porcelángyártás, textilipar, bőr- és cipőipar, fa-és papíripar, sörgyártás, egyéb élelmiszer.

Vasúthálózat hossza: 9.440 km

Úthálózat hossza: 127.693 km

Építészet, művészet

Prága elsődleges vonzereje fizikai arculata. A belváros maga 900 év építészetét bemutató múzeum - román, gótikus, reneszánsz, barokk stílusú épületeivel -, amelyeken nem fedezhetők fel a XX. század nyomai.

Kiállítások, Rendezvények

Prága hagyományosan Európa egyik fontos kulturális központja. Több száz színházában, galériájában, kiállítótermében rendszeresek a bemutatók, kiállítások, és a város utcai kulturális élete is kiemelkedő: pantomimművészek, utcai színházak szórakoztatják az érdeklődőket.
A rendezvények közül kiemelkedő szerepet játszik a Prágai Nemzetközi Tavaszi Fesztivál, valamint az ősszel megrendezett dzsesszfesztivál.

Mítoszok, legendák

Prága alapításáról több legenda is kering, egyik szerint Libuše fejedelemasszony a Vyšehrad tetejéről lenézve egy várost látott, melynek ragyogása elhomályosította a legragyogóbb csillagokat is. A legenda akár igaz, akár nem, Prágáról az első írásos emlékeket uralkodásuk idejéből, a 9. századból találunk

Prága nevének  eredete: Nevét állítólag azokról a zúgókról (csehül: práh) kapta, amelyeken nagy robajjal folyt át a víz.

Prágai sörözők

Prága jellegzetességeihez, sajátosságához hozzátartozik a söröző (pivnica), a sörözők hangulata. A cseh polgárok mindennapi életéhez hozzátartozik a mindennapi, munka utáni sörözés, vagy csak "sörivás". Úgy mondják ugyanis, csak öt korsó sör elfogyasztásától beszélhetünk sörözésről, addig az csupán sörivás. A felkapottabb sörözőkben érdemes asztalt foglalni, éppúgy, mint nálunk mondjuk egy étteremben. Szintén kicsit meglepő, de nagyon kedves kulturális eleme a prágai sörözőknek a söralátéttel (sörkeksszel) történő rendelés: amennyiben asztalfoglalás után a középen elhelyezett alátétek közül magunk elé helyezünk egyet, az azt jelenti, kérünk egy korsó sört. Amennyiben a korsónk kiürül és az alátétet nem helyezzük az üres korsó szájára, automatikusan hozza a pincér a következő kört. A fogyasztást pedig az asztalunkon elhelyezett papírcetlin jelzi: minden egyes korsó sört egy rovátka jelöl. Sajnálatos módon ez a kedves rendelési szokás az utóbbi 10-15 évben erősen visszaszorulóban van, mivel a szokást nem ismerő külföldiek körében sok félreértésre adott alkalmat.

Néhány ismertebb prágai söröző:

    * U Fleku
    * U Zlatého Tygra (Az Aranytigrishez)
    * Hostinec U Rotundi
    * U Kalicha (A Kehely, a Svejkből)
    * U MEDVÍDKŮ (A Medvebocsokhoz)
    * U Černého vola (A Fekete Ökörhöz)
    * U Tomasu (Szent Tamás söröző)

Magyarország helyi képviselete:

Prága Nagykövetség
Cím: Ceskomalínská 20. 160 00 Praha 6
Előhívó: (420)(2)
Telefon: 33-32-44-54
Ügyelet: 33-32-03-93
Fax: 33-32-21-04
E-mail: huembprg@vol.cz

Prága Konzuli Hivatal
Cím: Ul. Ceskomalinska 20.60 00 Praha 6
Előhívó: (420)(2)
Telefon: 33-32-35-84
Ügyelet: 33-32-03-93
Fax: 33-32-21-03
E-mail: huembprg@vol.cz

Magyarországi képviselet:

Budapest Nagykövetség
Cím: 1064 Budapest, Rózsa u. 61.
Telefon: 351-0539, 352-1822
Fax: 351-9189


Rövid történelem

A mai Prága területén már a kőkor idejéből is találtak emberi letelepedésre utaló nyomokat, s a város környékét ettől kezdve szinte folyamatosan lakják. A kelta bójok i. e. 500 körül telepedtek meg a Moldva völgyében; róluk kapta az ország a máig használatos Bohémia nevet. A mai Prága déli részén i. e. 200 táján állt településük maradványai kerültek elő. A területet i.e 9 és 6 között a germán markomannok hódították meg, és a kelták apránként kitelepültek. A népvándorlás idején a hunok és a langobardok átvonulása után szláv népcsoportok (csehek, dudlebek, lučanok stb.) i. sz. 500 táján jelentek meg a térségben, de hamarosan avar, majd frank befolyás alá kerültek. A Přemysl uralkodó dinasztia i. sz. 800 körül került a cseh törzs élére. A 9. század második felében a Nagymorva Fejedelemség hódította meg a területet, majd Szvatopluk halála után (895-ben) I. Spitinyev fejedelem a német király vazallusa lett. A 10. században a Prága környékén letelepült csehek sorra legyőzték a többi szláv törzset. A róluk elnevezett országot a Přemysl-ház fejedelmei, majd királyai a mai Prága területén épített két várból, a Vyšehradból, illetve a Hradzsinból kormányozták.

Prága alapításáról több legenda is kering, egyik szerint Libuše fejedelemasszony a Vyšehrad tetejéről lenézve egy várost látott, melynek ragyogása elhomályosította a legragyogóbb csillagokat is. A legenda akár igaz, akár nem, Prágáról az első írásos emlékeket uralkodásuk idejéből, a 9. századból találunk. A város hamarosan a Cseh Királyság központja lett, s az egyik legfontosabb kereskedelmi központ Európában, ahova a kontinens minden tájáról érkeztek a kereskedők. Ekkor jelentek meg Prágában a város későbbi életében igen fontos szerepet játszó zsidó csoportok is. Az első említés róluk Ibrahim ibn Ya´qub zsidó kereskedőtől és utazótól származik 965-ből. A város mindemellett " vagy mindennek köszönhetően " a vallási élet központja is lett, 973-ban püspökséget alapítottak Prágában