Útleírások -> Európa->Ausztria->Bécs

Képgaléria

hirdetés

Utazzon Montenegróba!


Kedvező árú montenegrói szálláshely.
MontenegroTours

Weboldal készítés


Szabadon szerkeszthető weboldal havi nettó 1.600 forintért, vagy ha Ön Budapest Bank ügyfél, egy évig INGYEN!
www.startadmin.hu

Gasztronómia

2009.06.10.


Osztrák / Bécsi konyha

 Ausztriában, viszont hozzánk hasonlóan szeretik a jóízű, tartalmas leveseket - az ebéd az osztrákok számára sem lehet igazi, ha nem adnak hozzá gőzölgő húslevest grízgaluskával, májgombóccal vagy palacsintával a tányér mélyén - és széles választékát készítik a tojás- és a tésztaételeknek. Magyaros húsételeink, gulyások, pörköltek vagy más paprikásan készült ételek Ausztriában, - ezen belül is leginkább Bécsben - nagyon népszerűek. Ezen ételeknél legfeljebb annyi az eltérés, hogy az osztrák konyha bővebb, lisztel sűrített lével készíti el ezeket. Osztrák szomszédaink kiváló minőségű hentesárukkal rendelkeznek - pácolt sonkák, virslifélék és egyéb töltelékes áruk -, melyeket reggelire vagy napközbeni étkezésekre fogyasztanak.

Az Alpokból alázúduló kristálytisztavizű hegyi patakok rendkívül gazdagok pisztrángban, ezért sok halételük készül pisztrángból, de kedvelik a fogast is, valamint számos tengeri halat, rákot, kagylót is importálnak. A húsok közül azonban kétségtelenül a marhahúsé a vezető szerep, hiszen az alpesi legelőkön nagyszámban nevelt marhák húsa rendkívül ízletes. Vannak olyan osztrák vendéglők, ahol több mint húszféle főtt, sült, párolt marhahús ételt kínálnak a vendégnek. A főtt marhahúsból is legalább ötfélét: a csontos szegyhúst, a szaftos lábszárhúst valamint a fartő változatait. Méltán népszerű a Tafelspitz, a főtt táblafartő, amelyet általában húslében párolnak és sült burgonyával, snidlingmártással, spenóttal, ecetes tormával és almapürével körítve tálalnak vagy egyszerű meleg mártásokat pl. paradicsom-, kapor-, fokhagyma- vagy zsemlemártást adnak hozzá.

A borjúhús ételek is kedveltek, többek között ebből készül a közismert Wiener Schnitzl, azaz a bécsi szelet, de ezen kívül sokféle szeletet készítenek borjúból például sonkával, szardellával, sajttal, stb. A híres bécsi szeletről itt említenénk meg, hogy valójában nem bécsi találmány. Osztrák források ugyan állítják, hogy Ferdinánd császár főszakácsa, Leopold Grunzmüller találta fel, de valószínűbb hogy Radetzky marsall hozta magával Milánóból, ahová V. Károly spanyol zsoldosai révén jutott el. Spanyolországban - ahová a hódító arabok hozhatták a Közel-Keletről - andalúz szelet néven fogyasztották, már évszázadokkal Radetzky marsall előtt. A Közel-Keleten pedig a bizánciaktól tanulhatták el, egy bizánci szakácskönyv ugyanis, amely túlélte a törökök ostromait már leírja a rántott hús készítésnek receptjét.

Az osztrákok marha- és borjúhús mellett szívesen fogyasztanak szárnyas - elsősorban csirkéből - készített ételeket is, nagy népszerűségnek örvend mind a rántott, mind a sült csirke. Ausztriából indult ki a Wienerwald éttermek elterjedése, mely étteremlánc főként csirkéből és szárnyas belsőségekből -zúza, máj- készült ételeket kínál. Kisebb mértékben ugyan, de az osztrák konyha is használ sertés- és vadhúsokat, valamint belsőségeket. A rántott, vagy egyéb módon bundázott ételeiket sertészsírban sütik ki, míg a főzéshez inkább vajat használnak.

A salátáikat hozzánk magyarokhoz hasonlóan - és sok más néptől eltérően - a húsételekhez fogyasztják. Kedvelik az olajos citromos ízesítésű salátákat és a tejfölös dresszingeket.

Ausztriában egy jó ebéd vagy vacsora elképzelhetetlen tészta nélkül. Meleg tésztákból rendkívül nagy a választék. A könnyű kelt tésztából készült briós, vagy kuglóf osztrák készítmények, de megtalálhatók a cseh gyümölcsízes gombócok, fánkok is. Salzburg különlegessége a salzburgi galuska, kitűnő a stíriai metélt, de készítenek réteseket - elsősorban almásrétest, de a rétest tölthetik még meggyel, mákkal vagy káposztával, kínálhatják édesen vagy sósan, sőt olykor tejszínnel megöntözve. A különböző smarnik - morzsák -, szintén jeles készítményei az osztrák konyhának. Az osztrákok világhírű tésztája a Sacher torta, ez a sötét étcsokoládéval bevont torta, amelyet Franz Sacher, a Sacher ház alapítója talált ki, de népszerű desszert a linzer, az isler és a bécsi kocka is, elterjedtek továbbá a különböző olasz fagylaltok, parfék, krémek. A kávét hosszúra főzik, de erős, aromás és folyékony tejszínt vagy tejszínhabot adnak hozzá.

Kedveltek a különféle gyümölcspálinkák, s jó minőségű száraz fehér borokat termelnek. A Bécs környéki falvakban sok gazda méri a saját borát, csülköt, füstölt sonkát, kolbászt, házikenyeret adva hozzá borkorcsolyának. Szintén magas a sörfogyasztás, a sört szívesen isszák étkezés előtt és étkezés alatt is

 

Az első kiflit Bécsben sütötték

 Az első kiflit azonban nem francia földön sütötték, hanem Bécsben, 1529-ben, annak örömére, hogy a város alól eltakarodott a török sereg, és a városfalon kívül épült templom tornyának ormára ismét kerszt került. (Orom németül Gipfel, kifli németül Kipfel.) Az ötlet, hogy az ostrom alatt a félhold miatt koplalt bécsiek most lakjanak jól a félholddal, Herr Kolschitzkynak, az első bécsi kávéház tulajdonosának volt a leleménye. Ő süttetett először kávé ,ellé fogyasztható kifliket egy Wendler nevű bécsi pékkel.
Forrás: Kun Erzsébet: Hasznos haszontalanságok, Rakéta Könyvkiadó Kft.

 
A bécsi fánk története

Sokan szeretik a fánknak nevezett süteményt, hiszen a legtöbb európai ország konyhaművészetébn valamilyen formában előfordul. A legendák szerint a fánk Bécs városából származik ahol az élet néhány évszázaddal ezelőtt egyáltalán nem volt könnyű. A város kenyérellátását ugyanis egy Krapfen nevű pék próbálta ellátni, aki számos jótulajdonsága mellett leginkább arról volt híres, hogy a kenyérkészítés mellett valóságos tésztaremekeket volt képes alkotni. A korabeli legendák szerint a város másik végéről is képesek voltak hozzá zarándokolni, hogy ily módon hódolhassanak rendkívüli szakácsművészetének. Nem meglepő tehát, hogy a derék mester halála után a műhelyt öröklő özvegy egy cseppet sem volt egyszerű helyzetben. A színvonal tartása mellett a kenyérsütés gyorsaságáról sem volt szabad elfeledkeznie, hiszen a bécsiek akkoriban nem a türelmükről voltak híresek. A pékné természetesen minden tőle telhetőt megtett, ám egy napon mégiscsak megkésett a frissen sült cipók elkészítésével, és a műhelyben már valósággal tolongtak a messziről odasereglett vásárlók és a legkülönbfélébb jelzőkkel illették szegény asszonyságot. Egy különösen szenvtelen megjegyzés azonban az amúgy béketűrőnek ismert Krapfen-nét is kihozta a sodrából, ezért felkapott egy félig kész masszát, hogy a rosszmájú egyén képébe hajítsa. A művelet azonban nem járt sikerrel és a bécsiek nagy derültségére a tészta a tűzhelyen lévő olajban landolt. Néhány perc múlva viszont ízletes csemege kerül elő a tűzről: a lényegesen gyorsabban elkészülő fánk, amely már a helyszínen is nagy sikert aratott. Bécs városában tehát új csemege jelent meg, amit a városlakók azonnal elkereszteltek Krapfennak.